Ez az a jelenség, amivel mindenki fog itt találkozni ha legalább 2 hetet eltölt Rómában.
a jelenség neve: Sciopero, vagyis Sóperó.
Várjuk a buszt amivel jöttünk errefelé és visszafelé szeretnénk menni, de nem jön.
Várunk még egy órácskát vagy kettőt, de semmi változás, majd odamegyünk egy buszsofőrhöz, hogy hátha tud valamit mondani, mikor jön a mi buszunk.
Valami történt a városban, vagy baleset volt és elterelés van?
Közli velünk, hogy minden normális és nyugodtan várjunk, hiszen minden a legnagyobb rendben van.
Oké megnyugszunk kicsikét, de még egy óra várakozás után egy másik sofőrhöz is odamegyünk aki ugyanígy megnyugtat minket.Közöljük vele, hogy 4 órája várunk és nem jön a busz, majd megkérdezi melyiket várjuk és közli, hogy Sóperó van.
Mi a franc az a sóperó? Elkezd kézzel-lábbal magyarázni és mondja, hogy ez a legnormálisabb dolog a világon és hogy ez itt így kell hogy működjön, de nem igazán értjük, hogy mi ez a sóperó.
Erre a kezébe adom a szótárat amit mindig magunknál hordunk és kikeresi belőle a sóperót, ami mellett az áll, hogy "sztrájk, munkabeszüntetés".
Püff neki... és ez itt tök normális...Kérdezzük, hogy mikor fog menni, de senki sem tud pontosat, de az biztos, hogy majd elindul és akkor majd tudunk menni tovább.
Mindenki az internetet bámulja ahová kiírják, hogy most bizony sóperó van, de csak bizonyos járatokon, a többi megy rendesen.
valahogy úgy működik az egész, hogy egy bizonyos részét bénítják meg a közlekedésnek a buszok és azt is csk egy fél napig általában.
Kérdezem, hogy miért sóperóznak a sofőrök és közlik, hogy nagyon sokat kell dolgozni és keveset keresnek.
Hát igen a régi jó öreg párosítás, de mégis kíváncsi vagyok, hogy mennyi az a sok munka, hát az bizony napi 6-8 óra is lehet, de nem a mennyiség a baj, hanem hogy sokszor ünnepnap és hétvégén is kell menni vezetni és azt pedig külön nem fizetik, csak szimpla fizetés és passz.
Na ezek után kíváncsi voltam, hogy mennyi a kevés és hát az 1200-1300 euró (360-400.000 ft) havonta.
Erre kisebb mosoly lehetett az arcomon, mert megkérdezték, hogy mi olyan vicces és közöltem, hogy ez ugyanígy van Budapesten is csak éppen fele vagy még ennyiért sem.
Mire közölték, hogy igen, de Magyarországon sokkal olcsóbb a tej és a mindenféle dolog amit itt meg lehet venni.
Erre elmondtam, hogy ez azért nem igaz, hiszen van ami itt is drágább és van ami sokkal olcsóbb, de a dolgok és élelmiszerek ugyanannyiba kerülnek itt is, mint otthon.
mondtam, hogy nálunk nincs sóperó, mire közölték, hogy igen hallották, hogy Magyarországon nem szabad sóperózni, mert ott diktatúra van, de náluk ez természetes, hiszen itt Olaszországban Demokrácia van.
Van ami jó és van ami nem a Demokráciában, de hát ez már csak egy ilyen dolog.
Majd közölték, hogy Olaszban mindig legyen nálad egy mobiltelefon internet csatlakozással és egy palack hideg víz, mert ezekre itt mindig szükség lehet. Ebben igazat adok nekik, hiszen a sóperókat csak a neten írják ki és hát a víz is fontos, már ami a napi 40-45 fokot illeti.
Nem tudom, hogy ki az a hülye aki írja a neten a hőfokokat, de a napi max. hőmérsékletet kiírják 35 fokra és már délelőtt árnyékban és a fiókba berakott hőmérőn 33 fok van és ez csak később rosszabb lesz.
Na mindegy a suliból is havonta általában kaptuk az értesítést, hogy majd ekkor meg ekkor sóperó lesz és nem tudják, hogy lesz-e tanítás. Volt olyan, hogy nem volt suli, volt olyan hogy suli volt csak tanítás nem és volt olyan hogy suli is volt meg tanítás is és mégis sóperó volt.
Kicsit olyan Forest Gump-os érzés néha fentről esett az eső és néha olyan volt mintha alulról esne...
Itt is megkérdeztem, hogy miért sóperóznak és a válasz ugyanaz volt, hogy kevés pénz-sok munka.
A sok munka napi 4 órát takar, hiszen itt egy tanár (maestra) általában váltásban dolgoznak 4-5 órát naponta szigorúan hétfőtől-péntekig, mivel aztán otthon doga javítás és felkészülés plusz egyéb dolog van, ami rájuk van bízva, ehhez pedig hozzájön a kevés fizu, ami a 1.400-1.600 eurót (420-500.000 ft) jelenti (hozzáteszem akikkel beszéltem, tehát nem a statisztikát vettem alapul).
Szóval ezt itt keveslik a tanárok és ezért még érdemes sóperózni.
Hozzáteszem, hogy nem igazán tudjuk, hogy a sok sóperózásnak egyáltalán van-e látszatja, vagyis elérnek-e vele valamit, de mindenesetre úgy látom, hogy mindig valamennyire foglalkoznak a problémák orvoslásával, bár nem teljesen, hiszen akkor nem lenne soha többet sóperó és az a rendszer végét jelentené szerintem.
A lakás és albérlet, tehát a lakhatási fizetésekről külön írok majd mivel ebben azért bőven van változás a magyar viszonyokhoz képest, de ezt a részt nem akarnám elcsapni egy két mondatban, inkább kicsit belenézek a mélyébe is a dolgoknak, hiszen a lakásokban azért az egyéb szolgáltatások is sokat számíthatnak.
Viszlát legközelebb...
